A szín hatással van az emberi lélekre, s rajta keresztül a test állapotára. A fény és a szín hatékony terápiás eszköz. Ez akkor is működik, ha nem tudatosul bennünk, hiszen jelzés értékű lakásunk színvilága. Mindenkinek az a megfelelő színkombináció, amiben jól érzi magát. Persze vannak törvényszerűségek, mint például a hideg színek hatása, amelyek mindenkire egyformán hatnak.

Tesztek eredményei bizonyítják, hogy négy fokkal érezhetjük hűvösebbnek környezetünket, ha hideg színek árnyalataira festjük lakásunk bútorait, tárgyait. A hideg színek (zöld, kék, ibolya) frissítőleg hatnak. Nyilván nem véletlen, ha a meleg éghajlatú görög szigetvilág vakítóan fehér-kék színvilágba öltözteti házait, bútorait. A mi éghajlati viszonyainknál csak a déli fekvésű, napos és világos lakásokba ajánlatosak a hideg színek kombinációi, hogy a téli hónapokban is győzzük fűtéssel.

A kék az ég és a víz színe. Nyugalmat, érzékenységet és elégedettséget sugároz. Ha túl sok a kék a lakásban, csendessé – ez persze időnként nem hátrány –, esetleg depresszióssá teheti az ott élőket. “Azok a szobák, melyeket teljesen kék tapéta borít, bizonyos mértékben tágasnak látszanak, de tulajdonképpen üresek és hidegek” – írta Színtan tanulmányában Goethe.

A türkiz (kékeszöld), mint a csoport magja, a hideg nyugalom hordozója, feszültségoldó, hűvös magabiztosságot áraszt. A tiszta víz vonzó mélysége, a tavaszi megújulás reménye.

A zöld maga a természet és a tavasz. Élénkítően hat anélkül, hogy felizgatna, pihentet és nyugtat. Állhatatosságot és kitartást követel, jó hatással van a koncentrációra. A zöld a remény, a harmónia, a gyógyítás és a természetes érés színe. Közvetítő szín a sárga és a kék között. Ha a zöld sárgászöld felé hajlik, telítődik a fiatal, tavaszias természet erejével. Ha a kékeszöld felé hajlik, telítődik a jeges hidegséggel, heves agresszivitással.

Sok zöld: kiegyensúlyozottság. Fűzöld: megértés. Smaragdzöld: szabadságérzet. Lágy zöld: szimpátia.

Kék-zöld: sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy e két szín együtt alkossa lakásuk meghatározó színösszeállítását. Johannes Itten A színek művészete című könyvében azt írja: “derék elődeink ezt az összeállítást a bolondok színének nevezték.” Őseink is érezték a két szín kombinációs különlegességét.

Az ibolya a szellem színe, véd a negatív energiáktól. A mélylilába sötétülő árnyalatai a földön az öregség, az ünnepélyes komorság színe. A lakás színvilágába drapériákon keresztül nyugalmat és kiegyensúlyozottságot hozhat, függöny, párna, szőnyeg és terítő formájában.

Két vagy több szín közös hatása a színharmónia. A harmónia egyensúly, az erők szimmetriája. A “harmónia-diszharmónia”, a “kellemes-kellemetlen”, a “szimpatikus-antipatikus” benyomások érzelmi tartományaival azonos. Ha a színek harmóniáját megjelenítjük otthonunkban, akkor esztétikailag minden rendben, a szem által érzékelt színsugárzás inspirál, élénkít, gyógyít. Ha ez diszharmonikus, pont ellenkező a hatás. A színek megválasztásának egy lakáson belül nagy a szerepe, ösztönösen kiváltja a “kellemes-szimpatikus” vagy a “kellemetlen-antipatikus” érzést.

forrás: www.patikamagazin.hu